Kultip

A filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, Andrew G. Vajna szerint "sem elegendő tehetség, sem jó forgatókönyvek nem állnak rendelkezésre évente tíznél több film elkészítéséhez." (HVG.HU)

Ez önmagában nem lesújtó hír, csak ha hozzátesszük a tényleges számot, ami idén a legoptimistább becslések szerint 1-2 film megvalósulását jelenti.

Majd lentebb még szomorúbb képet festenek a hozzászólók:

"Jövőre televíziós alkotásokat mintegy 1,5 milliárd forint értékben támogathat a testület." (Fodor Gergely)

"A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Mozgókép-művészeti Főosztályának vezetője arról számolt be, hogy a tárcának jövőre már nem lesz támogatási kerete." (HVG.HU)

Teljes cikk:

http://hvg.hu/kultura/20111129_filmforgatas_allami_tamogatas

Október 27-től négy napon át várta a látogatókat az egyetlen hazai kortárs nemzetközi képzőművészeti vásár, az Art Market Budapest 2011. A budapesti Millenáris B csarnokát közel 70 kiállító töltötte meg. Az alkotók között Magyarország szinte valamennyi számottevő kortárs galériája jelent meg, mellettük pedig már ebben az évben tíz külföldi kiállító mutatta be az általa képviselt művészek alkotásait. A vásár bizonyos művészeti témáknak különleges figyelmet szentelt. Az egyik ilyen, kiemelten kezelt téma a kortárs cigányművészet.

Az Art Market Budapest 2011 vásárra díjmentes volt a belépés.

Aki még több információt szeretne megtudni a képzőművészeti vásárról, az látogasson el a következő oldalra: http://www.artmarketbudapest.hu/amb_2011/art_week_budapest_1

Napjainkban az öltözködés, már nem csak "hasznos funkciót" tölt be, sokkal több annál. Általa kifejezhetjük kik vagyunk, miben hiszünk és azt is, hogy mivel kapcsolatban vannak ellenérzéseink. A ruhánk tehát megjeleníti személyiségünket, de emellett hirdetési felületté is válik. Pl: a cipő, a póló és a baseballsapka mind-mind alkalmas arra, hogy különböző termékeket (márkákat) jelenítsen meg a felületén. A lehetőségek tárháza végtelen, így nem kell csodálkozni azon, ha a visszaköszönő feliratok egy-egy cég szlogenjét, reklámját használják fel a ruhadarabokon. Ez a leghatásosabb önprezentálás, hiszen az emberek önként hordják és veszik meg a nekik tetsző kiegészítőket. Itt fonódik össze Che Guevara arcképe, vagy a Coca Cola logója a hétköznapi emberek életével.- A modern világ ikonjaiba burkolózva létezünk.

A cikkben hasonló cipőket találtok. http://szivlapat.blog.hu/2011/11/24/google_cipo_es_obama_taposo

Eredeti, aláírással ellátott korai Walt Disney-rajz kerül kalapács alá a héten Renóban.

A fekete kalapot viselő, szivarozó férfit ábrázoló rajz az Atlantis Casino Resortban kezdődő kétnapos árverésen szerepel 1400 kikiáltási tétel között.

A Fill Up My Can című illusztrációt előzetesen 35-50 ezer dollárra (8-11 millió forint) értékelték fel a szakértők, akik szerint a rajz 1920 körül születhetett, még Mickey egér 1928-as debütálása előtt. A munka egykor Ruth Disney, Disney nővérének tulajdonában volt.

Az eredeti és szignált Disney-rajzok nagyon ritkák, a most árverésre kerülő darab pedig ráadásul nemcsak a legkorábbi ismert rajzok közé tartozik, de az is előfordulhat, hogy az a legrégebbi.

Közel 150 millió jüanért (körülbelül 5 milliárd forint) kelt el egy kínai kortárs festő képe, az A Jangce folyó több tízezer kilométere egy hétvégi pekingi árverésen. Az olajfestmény 1973 és 1974 között készült, amely Vu Kuan-csung egyik legismertebb alkotása.

Az A and F aukciós ház árverését megelőzően novemberben Csi Paj-si tizenkét tájképet tartalmazó albumát a China Guardian aukcióján még ennél is magasabb áron, 194 millió jüanért (6,8 milliárd forint) ütötték le, ami ahhoz képest, hogy májusban egy képéért 425,5 millió jüant (15 milliárd forint) fizettek, nem is olyan meglepő. 2009-ben Csi műveinél többet a világon állítólag csak Pablo Picasso- és Andy Warhol-képekért adtak.

A szakmai közvélemény és a sajtó egybehangzó megállapítása, hogy a kínai műtárgypiacon jelentős átalakulás, arányváltás tapasztalható, ami egyrészt az érdeklődésre és a befektetett pénz mennyiségére vonatkozik, másrészt a porcelánokról áttevődött a hangsúly a festményekre.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=493137

http://www.artprice.com/

Érdekes cikkre bukkantam a Kreatív Online oldalán, melyben azt boncolgatja a szerző, hogy mi lesz a fotózás/ és főként a fotósok jövője? Tudvalevő, hogy napjainkban a képmanipulálások és a jogtalan felhasználás következtében számtalan alkalommal találkozunk ugyanazokkal a fotókkal folyamatosan más más helyen. Mivel egyre több kép áramlik a médiumokba és kerül fel az internetre a digitalizáció segítségével, így a szerkesztőségek többségében és a reklámügynökségeken is az ingyenes-képbeszerzésre törekszenek (elbocsájtva fotós munkatársaikat). Ez felveti a szerzői jog problematikáját illetve a képek minőségének romlását is. (Amatőr fotók felhasználása vagy éppen profik alkotásainak "ellopása").

Korábban az újságok saját fotós munkatársakat alkalmaztak, vagy fizettek az MTI-nek a felhasznált anyagokért. Mára ez nagyrészt megszűnt.

A cikkből kiderül továbbá, hogy milyen jövőkép vázolódik a fotósok előtt. Sőt arról is szó esik, hogy miként lehetne ezt a folyamatot megállítani. Tanulságos szöveg.

http://www.kreativ.hu/media/cikk/mi_lesz_a_fotosokkal

Néhány jól felkészült és némi humorérzékkel is rendelkező Photoshop használó viccet csinált abból, mennyi "i"-terméket vagyunk képesek megvásárolni csak azért, mert menőnek számít.

Bár még nem kényelmesedtünk el annyira, hogy az i-phone használatához igénybe vegyünk egy i-handet, amely helyettünk pötyögi be az utasításokat, vagy egy i-armot, amely tartja helyettünk a kijelzőt vagy a távkapcsolót, érdekes, hogy eljátszottak a gondolattal.

Az alábbi linken olyan Apple termékeket láthattok, amelyek nem léteznek, mert nincs szükségünk rájuk. Ha mesterségesen felkelthető volna az igény irántuk, biztos piacra dobná őket az Apple.

http://techline.hu/nagyitas/2011/11/15/Ot_nem_letezo_Apple_termek_ami_nem_is_hiany_6A3BB5

Nem fotózás témakör, de miután megtaláltam ezt a cikket, kötelezőnek éreztem megosztani. ;)

John Kubiatowicz, a Berkeley Egyetem professzora kiszámolta, mennyivel lesz nehezebb egy e-könyv-olvasó, ha egy új könyvet töltenek rá. Végeredményként azt kapta, hogy minden egyes könyv 0,000000000000000001 grammal növeli az olvasó tömegét.

A cikkből továbbá az is kiderül, hogy körülbelül 50 grammnyi elektron működteti a világhálót. 

A teljes cikkért, valamint az erről készült videóért: tudomany.postr.hu/kiszamoltak-mennyit-nyom-egy-e-konyv

Korábban már linkeltem egy cikket, amely olyan fényképekről szólt, amiket az űr pereméről készítettek. A mostani cikk a magasság helyett inkább a mélységbe tör, ha lehet így fogalmazni.

Egészen pontosan egy, a görög Pilos partjai előtt készült felvételről van szó, amelyen 5111 méteres mélységben egy mélytengeri rák és egy hal látható. Közel két órán keresztül engedték lefelé a kamerákat, hogy elérjék ezt a mélységet.

További érdekességekért és részletekért: tudomany.postr.hu/eletet-fotoztak-europa-egyik-legmelyebb-pontjan

Társas, interaktív, magával ragadó és csodálatos módja a televíziózásnak.

Társas, mivel összeköt téged a többi televíziót néző barátaiddal. Így lehetőséged nyílik chatelésre, különböző tartalmak megosztására a Twitter segítségével. A Zeebox okos, mert segít, hogy többet tudj meg az adott a műsorról, a felugró zeetags segítségével.

A Zeebox egy ingyenes applikáció, melyet laptopra, iPadre is le lehet tölteni. A program nemcsak azt tudja, hogy te mit nézel a Tv-ben, hanem azt is, hogy a barátaid milyen csatornát néznek. Ez némi kukkolásra is lehetőséget biztosít...

A Zeebox nemcsak információkkal lát el, hanem vásárlásra és letöltésre is buzdít a releváns tartalmakkal kapcsolatban (játék, zene, könyv). A program olyan, mint egy csöndes, nyugodt, befolyásos és rendkívül okos társ, aki ott van melletted a kanapén.

http://zeebox.com/

Képernyő, háttér és speciális közeg nélkül is képes valós, térbeli formákat kirajzolni a legújabb japán találmány.

A japán Burton cég ugyanis az AIST és a Keio Egyetem munkásságát felhasználva sikerült olyan kijelző technológiát megalkotnia, amelyhez foghatót eddig csak tudományos fantasztikumban láthattunk.

Az új kijelző másodpercenként 50 000 képpont kirajzolására képes, nagyjából 10-15 képkocka / másodperc sebesség mellett, amelyet a csapat most próbál a moziknál és tévéknél is használatos 24-30 fps sebességre feltornászni.

A készülék működési módja egyszerű: a levegőben lévő nitrogén és oxigénmolekulákat egy kellő helyre (képpontba) fókuszált lézerrel plazmává alakítja, és fényes pontot generál. A kutatók szerint erősebb lézerrel akár szabadtéri kép is alkotható, illetve három (vörös, kék, zöld) lézer egyidejű használatával monokróm helyett színes képek is előállíthatóak. Jelenleg a felbontás és képfrissítési sebesség növelése mellett azon is dolgoznak, hogy a szerkezet kevesebb helyet foglaljon.
 

http://nguyendangbinh.org/Proceedings/Siggraph/2006/cd1/content/emergingtechnologies/kimura.pdf

https://www.youtube.com/watch?v=EndNwMBEiVU

Egy új találmánnyal, a papírpalackkal próbálná zöldebbé tenni a bor útját a fogyasztóhoz a Greenbottle angol cég. Az eredeti verzió tejhez készült, az új változat viszont borosüveget formáz, és a borfogyasztás jelentős részét képező, mindennapi fogyasztásra szánt, "megveszed, megiszod" típusú borokhoz, azaz a folyóborokhoz szándékozik környezetbarát csomagolást biztosítani.

Angliába jelentékeny mennyiségű bor érkezik tartályokban, melyeket aztán helyben palackoznak, és valamelyik szupermarket címkéjével látnak el. Pontosan ezeket vette célba a feltaláló, Martin Myerscough.

A hagyományos borosüvegekkel összehasonlítva, mintegy tízszer könnyebb az új palack: mindössze 55 grammot nyom. Könnyebb cipelni, olcsóbb szállítani, és nem törik ripityára, ha a földre ejtjük. Ráadásul tizedannyi energiát igényel az előállítása is, mint az üvegé, lényegesen kisebb környezeti terhelést okozva ezáltal. A külső borítás újrahasznosítható, illetve lebomló, komposztálható papír, ami belül egy könnyen elválasztható, vékony műanyag tasakot rejt. Ez tartja frissen a bort, és szintén újrahasznosítható. A papír borospalack nem csak az üveggel, de a tejes dobozhoz hasonlóan a PET palackkal is versenybe száll, mivel a csomagolás jó része (a külső) mindenképpen elbomlik (és elég gyorsan), még ha nem a szelektív gyűjtőbe, hanem a szeméttelepre kerül is.

A kérdés már csak az, hogy a fogyasztó, aki a parafadugótól is nehezen válik meg, hajlandó lesz-e az üvegről is lemondani?

http://www.guardian.co.uk/lifeandstyle/2011/nov/13/paper-wine-bottle-greenbottle

http://blogs.wsj.com/wine/2011/11/14/coming-soon-the-paper-wine-bottle/

http://greenbottle.com/home.aspx

A gyerekkori képregények meséi, hologramokról, robotokról, láthatatlanná tevő csodapajzsokról, lassan mind megvalósulni látszanak.
Az alábbi cikkben megtudhatjuk, hogy amerikai lelkes tudósok miként tüntetnek el a kíváncsi szemek elől egy egész tankot.

A cikket megtaláljátok angolul és magyarul itt:

http://dvice.com/archives/2011/11/carbon-nanotube-2.php

http://index.hu/tech/2011/11/25/szen_nanoszal_a_lathatatlansag_kulcsa/

Rajzolj villámokkal! Legújabb projektjében Cassandra C. Jones művésznő kollázst alkotott villámokat ábrázoló képekből:

További képek megtekinthetők:

http://www.thisiscolossal.com/2011/11/cassandra-c-jones-lightning-drawings/?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+colossal+%28Colossal%29

A Tastebuds nevű oldalt az Years Of Rice And Salt zenekar két tagja, Alex Parish és Julian Keenaghan találta ki és fejlesztette, mely segít, hogy a zenei ízlések egyezése alapján ismerjünk meg új embereket. Az oldal két módon használható: egyrészt regisztráció után betápláljuk a ránk vonatkozó adatokat, néhány jellemzőt a zenei ízlésünkből, vagy ha rendelkezünk last.fm felhasználói fiókkal, akkor az oldal az ottani profilunkkal összehangolva keres számunkra embereket, akár a saját országunkon, városunkon belül.

A határok, tér és idő eltűnésével hihetetlen mennyiségű alkotó munkásságával találkozhatunk, akik gyakran teljesen saját kezükbe veszik az irányítást, és a "do it yourself" (csináld magad) elv alapján már mindent maguk csinálnak. Gyakran egyszerre zenészek, fotósok, filmesek, maguk készítik a lemezt, a borítóját és a videókat az egyes dalokhoz, mindezt néhány eszköz segítségével, átugorva egy több lépést, mely a korai, fejletlenebb technika mellett lehetetlen volt. Ennek köszönhetően sokszor a szakirányú végzettség sem feltétlen szükséges a boldoguláshoz, vagy jelent nagyobb garanciát a sikerre azokkal szembe, akik a kreativitást, tehetséget és kitartó munkát ötvözve vannak jelen a piacon, kihasználva a digitális kor új elemeit és eszközeit. 
A kérdés azonban adott: vajon fenntartható-e a minőség, vagy a szélsőséges mennyiségek miatt a naponta megjelenő újabb és újabb alkotók nem idéznek-e elő egy fokozatos hanyatlást, és irányítanak a felhígult, középszerű tömegkultúra irányába. A felsorolt témákat, és összességében a digitális forradalom hatását és következményeit a PressPausePlay kiváló új dokumentumfilmje boncolgatja, melyben producerek, újságírók, régi és új generációs zenészek is felszólalnak. 

Ha valaki kedvet kapott a sok belinkelt cikk után a fotózáshoz (vagy máshoz-- filmezés- cikkírás- rajz stb), akkor ne hagyja ki a http://palyazatok.org/ oldalát. Folyamatosan frissülő lehetőségekkel, pénzdíjas pályázatokkal találkozhat az ide látogató.

Pirospont az oldal szerkesztőinek, a kategóriák szerinti pályázatbesorolás miatt, így könnyű megtalálni azt a témát, amiben szeretnénk "alkotni valami maradandót". Fotópályázatok pl: http://palyazatok.org/category/fotopalyazatok/

Nézzetek bele, érdemes.

Nemrégiben a Google Earth felvételein rejtélyes alakzatok tűntek fel. Ezek a Góbi-sivatag területén, Kínában láthatóak. Egyrészt vonalak, sávok tűnnek fel, másrészt épületekből, építményekből álló, koncentrikus köröknek látszanak a formációk.(medicalonline.hu)

Találtam egy rövid videót, ami bár kevésbé, de talán mégis kapcsolódik a fotózás témaköréhez. Maga a videó, valamint a kommentátor nem a legek legje, viszont a praktika, amit megoszt nagyon is találékony. Tulajdonképpen azért tartottam fontosnak ezt a videót, mert kicsit körbe néztem mobil téren és azt találtam, hogy vannak mobilok, amik még a viszonylag drága áruk ellenére is csak fix fókuszálásra képesek. Lehet, hogy ezentúl másképp lesz? 

videosmart.hu/video/gyonyoru-makro-kepek-keszitese-fix-fokuszos-telefonnal

Egy könyvet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani:

Susan Sontag: A fényképezésről című könyve tulajdonképpen hat tanulmány, ami a New York Review of Books hasábjain jelent meg az 1970-es években, ezeket 1977-ben szedte könyvbe Sontag. A történet a fényképezés velejéig hatol, onnan indítva, hogy az emberiség „javíthatatlanul ott lődörög Platón barlangjában” és még „ma is az igazság puszta képeiben leli legnagyobb örömét”. Ez pedig alapvetően meghatározza azt, amit Sontag a fotózásról gondol (és nem csak a fotózásról, de a mozgóképről is). A könyv mindvégig a képekről szól, felvonul az egész fotótörténet, az egyes korok és kultúrák által elfogadott és újító nézetek, képelemzések, kor- és társadalomelemzések, és mindezt egyetlen kép nélkül illusztrálja. Mégis illusztrálja, a fontos képekről nem maradunk le, és nem vonja el a figyelmet, nem adja meg a képnek azt a fegyvert, hogy helyette beszéljen, és elterelje a gondolatokat.

http://krono.inaplo.hu/index.php/intra/7-incult/640-erzekenysegi-gyakorlatok-kameraval

Könyvajánló annak, aki szeret a színfalak mögé nézni:

Bárdos András: Show - ,,Minden, amit a show-bizniszről hittél - igaz!"

"Minden, amit a showbusiness világáról hittél - hiúság, gyűlölet, féltékenység, korrupció, drog, alkohol, hangos sikerek és zajos bukások - igaz! Persze, speciális, magyar módon..."
Bárdos András könyvében keveredik elképzelt és valódi világ: nehezen azonosítható figurák, nevükön nevezett, mindenki által ismert szereplőkkel. Megtörtént helyzetek a fikcióval. Olyan kíméletlen őszinteséggel, ugyanakkor megértő együttérzéssel, mutatja be a hazai showbusinesst, a hírességek világát, a bulvárt, a politikát, és mindezek összefonódását, hogy az olvasó a végén már azt sem tudja eldönteni: sírjon vagy nevessen inkább. De a szerző dönt. Jóízűen kineveti a közeget, sőt, a történet során fel-feltűnő önmagát is...(rocky.hu)

"Elegem lett a képmutatásból" címmel interjút olvashattok a szerzővel a HVG-ben:

http://hvg.hu/panorama/20111115_bardos_andras_show

Idén először magyar természetfotós, Szentpéteri József nyerte el a legnagyobb amerikai természetvédelmi szervezet, a National Wildlife Federation most 41. alkalommal megrendezett nemzetközi természetfotós versenyének fődíját. A biológus kutatóként végzett fotós a Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszékén doktorált.

A megmérettetést a világ egyik legjelentősebb szakmai eseményeként tartják számon, és dr. Szentpéteri József képe közel 27.000 nevezett felvétel közül szerezte meg az elsőséget. A győztes természetfotó Magyarországon készült, és egy gyurgyalagot ábrázol, amint fecskefarkú lepkét visz fészekodújához. Az első helyezett, valamint a többi díjazott is megtekinthető National Wildlife Federation hivatalos weboldalán.

http://www.nwf.org/News-and-Magazines/National-Wildlife/PhotoZone/Archives/2011/2011-National-Wildlife-Photo-Contest-Winners.aspx

Ismét egy érdekes cikket találtam. Nick Veasey (fotóművész) röntgensugár segítségével lát a ,,dolgok” mögé. A fotóművész a következőt vallja: ,, A szépség belülről fakad”. Hogy mindezt megmutassa, röntgensugarak segítségével örökíti meg azt, amit érdekesnek tart (pl: villamosszék, női láb stb.).

A részleteket megtaláljátok itt:

http://borsa.hu/20080422/muveszi_rontgen/egy_angol_fotomuvesz_rontgen_sugarak_segitsegevel_keszit_fotokat_emberekrol_targyakrol_novenyekrol_es_allatokrol./

Boldog szülinapot!

40 éves a mikroprocesszor.

A világ első mikroprocesszorát 1971 nov.15-én állították elő egy tévedés korrigálására. Az Intelnek fogalma sem volt róla, hogy ezzel mérföldkövet rak le a számítástechnika történetében. Mindössze 60 ezer $-ért adta el a szabadalmi jogot a Busicomnak, amely szintén nem ismerte fel a fejlesztés értékét, s ugyanennyiért vissza is adta.

A teljes történet és egyéb érdekességek itt olvashatók:

http://hvg.hu/gazdasag/20111115_mikrprocesszor_40_ev_pc_Intel

Egy könyvet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, amelyet James B. Twitchell, az egyik leghíresebb marketing szakember és tudós jelentetett meg 2000-ben.

20 ads that shock that world címet viselő írás többek közt foglalkozik a reklám és reklámozás, illetve a márka és márkaépítés kérdéseivel is.

A tudós 20 reklámot mutat be és elemez munkájában, melyek a XX. században sokkolták a világot, s melyek legnagyobb hatással voltak a kultúráról és a piacról alkotott gondolkodásunkra.

Ezek a reklámok bemutatják az elmúlt század történetét a fogyasztói társadalom tükrében. 

Kiemelnék néhányat a 20 reklám közül, melyekről bővebben olvashattok a könyvben: a Coca-Cola Télapó újraalkotása, Lee Burnett találmánya a Marlboro Man, az Absolut és a művészeti világ, vagy Nike és Michael Jordan reklámjai.

 http://books.google.com/books/about/20_ads_that_shook_the_world.html?id=LentAAAAMAAJ

 http://www.clas.ufl.edu/users/jtwitche/